Ahhoz viszont, hogy a borítón átlapozzunk, a történetünk morális háttere megkívánja, hogy a narrátor szerepéből kitekintve – a család legfiatalabb tagjaként – egyes szám első személyben üssem le a karaktereket.

Részemről megvolt a borfogyasztásom evolúciója, melyben volt, amikor a fröccs volt a legszelídebb kilengés… A borászok számára legeretnekibb keveréket a hitelességem féltése okán pedig mára már inkább letagadom.

Nem voltunk egy klasszikus borász család, és a vidéki származás adta csekély földművelési ismereteken, és nagypapám ház alatti pincéjében végzett muslicatoborzásán túl nem is igazán találkoztunk szőlőműveléssel és a borkészítéssel. Még csak nem is tartoztunk eleinte a kifejezett borkedvelők közé – nálunk senki sem mondta egy vasárnapi vacsorán, kisujjal a magasban, hogy ennek a bornak vanília, dohány és fekete cseresznye illata van.

Majd aztán szép lassan egy balatoni bor hatására fogyasztókból lettünk műkedvelők, műkedvelőkből pedig egy borászat alapítói. Ez a meredeken ívelő görbe pedig számos tapasztalatot, élményt, feladatot, kihívást és kalandot hozott számunkra.

Elsőként azt, hogy megtanuljunk lelassulni – talán ez volt a legnehezebb. Mi egy olyan családból származunk, aki mindenhova rohan, akkor is, ha épp ráér. Erre legszemléletesebben gyerekkorom nyaralásai szolgálnak tanúbizonyságként, ahol már akkor is késésben voltunk, ha csak reggel hét órakor csörgött az óra. Mindent teljesítményszerűen viszünk véghez, és nem ismerjük azt a választ, hogy ezt-nem-lehet-megcsinálni. Ehhez képest egy búgócsiga természetnek a „slow life” életmód minimum úri hóbortnak számított. Szépirodalmi művet ugyan még most sem írhatnánk a témában, viszont megtanultunk figyelmesebbek lenni a mindennapok apróságaira, ezáltal ráeszméltünk, hogy a leghétköznapibb dolgok is hozhatnak határtalan élményt. Például, hogy megjelenik az első apró fürt a szőlőn, vagy hogy órákon át fürdőzhetünk az őszi napfény erejében a Szépasszony-völgy fölött. Így született meg az Élménybirtok, amely ezt az evolúciónkat testesíti meg.

Hiszünk abban, hogy nem csak mi vágyunk arra, hogy kiszakadjuk a mindennapi forgásból, és biztosak vagyunk abban, hogy ez az életérzés nem csak számunkra nyújt feltöltődést.